MÚZEUMLÁTOGATÓ

A település a Szamos bal partján, a Borsai-patak torkolatában fekszik, Kolozsvártól 26 kilométerre.

"Válaszutat az első okiratok 1325-ben említik. A helyi szájhagyomány szerint Vereczke felől jőve a honfoglaló magyarok átkelve a Meszes-hegységen, a Kis- vagy Nagy-Esküllőn, egy újabb vérszerződést kötöttek. Innen leereszkedve a Borsai-patak völgyén, Válaszútra érve, három felé válott a sereg. Egy része ment Kolozsvárnak, másodrésze Désnek és a harmadik része a Mezőségnek. Innen eredne a Válaszút név.
1499-ben egy esküllői birtokos halastava, átszakítva a gátat, kétszer is elpusztította az egész falut. 1658-ban, II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjárata után újra tatárok égették fel a falut.
A válaszúti templomot a falain elhelyezett felirat szerint Bornemissza Kata "építtette meg, régi romlásából" 1677-ben. A régiből csak az északi fal maradt meg.
Ugyancsak elevenen él a nép emlékezetében a Válaszúti György unitárius lelkész által leírt református-unitárius hitvitát tartalmazó dráma a "Válaszúti komédia".
A falu lakossága vegyes. Mintegy 2/3-a román, 1/3-a magyar. Kis részben vannak még cigányok is." (Kallós Zoltán)

A hazai és külföldi néptánckedvelő fiatalok körében igen nagy népszerűségnek örvend az évente megrendezett Nemzetközi népzene- és néptánctábor, amely az első jelentős rendezvénye volt a Válaszúton működő "Kallós-kúriának". Azóta évről-évre nő a táborok száma, így ma már gyermek-, oktató- és alkotó táborok is működnek itt.