Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Esztergomi Keresztény Múzeum

2015.01.02

 

 
 
Az esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, mely több évszázad európai és magyarországi emlékeit őrzi. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyaga révén az ország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert, mely szorosan követi a budapesti Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát. A Keresztény Múzeum gyűjteménye sokoldalúságával is kitűnik. A későközépkori művészet itt őrzött alkotásai mellett – köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki Úrkoporsó és MS Mester Passióképei – jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a rendkívül gazdag iparművészeti és a több mint 5000 lapot számláló grafikai gyűjtemény is.

A Keresztény Múzeum állandó kiállítása a Prímási Palota második emeletén tekinthető meg.

Az állandó kiállításon bemutatott gyűjtemények:
  • magyar, német és osztrák későgótikus festészet és szobrászat (15-16. sz.)
  • olasz festészet (13-18. sz.)
  • magyar, osztrák és német barokk festészet (17-18. sz.)
  • németalföldi festészet (15-16. sz.)
  • falikárpitok (15-20. sz.)
  • ikongyűjtemény és orthodox fémművesség (16-20. sz.)
  • az iparművészeti gyűjtemény legszebb darabjai: ötvösművek, elefántcsont-faragványok, órák, szelencék, kerámiák üvegfestmények, keleti csomózott szőnyegek (12-20. sz.)

    Földszinti kiállítótermeiben a Keresztény Múzeum az 1980-as évek óta rendszeresen rendez időszaki kiállításokat is.
  •  
    Cserépkályha
    Salzburg, 1570 körül

     

    Az oroszlánformájú lábakon álló késő-reneszánsz cserépkályha pazar díszítésében figuratív jelenetek is helyet kaptak. Az előoldal fölső jelenetén Tóbiás jelenik meg, akit Rafael arkangyal a halhoz vezetett, hogy annak epéjével apja vakságát meggyógyítsa (Tóbiás 6, 2-9). Alatta Éva teremtésének a középkorban szokásos ábrázolását láthatjuk: a Teremtő az első asszonyt az alvó Ádám oldalából, a borda helyéről húzza elő (Teremtés 2, 20-22). A kályha oldalán két címert és az ószövetségi Sámson életéből vett jeleneteket találunk: Sámson az oroszlánnal harcol, Gáza városának kapuszárnyait viszi, majd kidönti a filiszteus fejedelmi ház oszlopait (Bírák 14, 16). A cserépkályha, mint új típusú fűtőberendezés, a mai Svájc területén jelent meg a 13. században. A hideg Közép- és Kelet-Európai területeken hamar kedveltté vált számos előnye miatt: fűtőhatásfoka jó, a szobában tartózkodók zavarása nélkül, kívülről fűthető, füstöt nem enged a szoba légterébe. Torony formájú szerkezete reprezentatív dekorációra kiválóan alkalmas volt. Ez a darab San Marco gróf iparművészeti tárgyakban gazdag főúri gyűjteményéből került a Keresztény Múzeumba.
    S.D.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.